Agrolánc Mesterkurzus a Kastélyban - Szabó József előadásának üzenete

Agrolánc Mesterkurzus a Kastélyban – Szabó József előadásának üzenete

Az ökologikusan fenntartható zöldfelület – A jövő városainak válasza a klímaváltozásra

Szabó József, a Green Mérnök Kft. ügyvezetője az Agrolánc Mesterkurzus a Kastélyban rendezvényén tartott előadásában mutatta be, mit jelent ma valójában az ökologikus zöldfelület-fenntartás

2026. március 25-én, a fehérvárcsurgói Károlyi-Kastélyban megrendezett Agrolánc Mesterkurzus a Kastélyban szakmai konferencián Szabó József, a Green Mérnök Kft. ügyvezetője előadásában egy olyan szemléletváltásra hívta fel a figyelmet, amely egyre sürgetőbbé válik Magyarország települései számára: az ökologikusan fenntartható zöldfelület-gazdálkodásra.

Mi az ökologikus zöldfelület-fenntartás – és miért most?

Az „ökologikus fenntartás”, szakmai nevén öko-adekvát zöldfelület-gazdálkodás, nem divatos jelszó. Szabó József meghatározása szerint olyan természetes folyamatokra építő, környezetkímélő városi parkkezelési szemléletet jelent, amely növeli a biodiverzitást, segíti a klímaadaptációt, és csökkenti – lehetőség szerint teljes mértékben mellőzi – a vegyszerhasználatot.

A lényeg egy mondatban: a kertész, a fenntartó ebben a szemléletben nem küzd a természet ellen, hanem együttműködik vele. Inkább „pásztor”, aki segíti, támogatja és terelgeti a természetes társulások kialakulását.

Kulcselemei közé tartoznak a vadvirágos rétek kialakítása, az avar helyben tartása, az őshonos növények telepítése, a komposztálás és a tudatos, extenzív gyepgazdálkodás – vagyis mindaz, ami első ránézésre talán rendezetlennek tűnik, de valójában a legokosabb hosszú távú megoldás.

Négy pillér, amelyen az egész nyugszik

Szabó József az ökológiai fenntarthatóság négy alappillérét mutatta be:

Az első az erőforrás-gazdálkodás – csak annyi fát vágjunk ki, amennyi vissza tud nőni, és csak annyi vizet használjunk, amennyi természetes úton pótlódik. A második a biodiverzitás védelme, vagyis az élőhelyek és fajok sokszínűségének megőrzése, hiszen az összetett ökoszisztémák ellenállóbbak a klímaváltozással szemben. A harmadik pillér a szennyezés minimalizálása: a hulladékmentességre való törekvés és a károsanyag-kibocsátás radikális csökkentése. A negyedik, és talán a legtöbbet mondó a regeneratív szemlélet – nem csupán a szinten tartás a cél, hanem a már leromlott területek aktív helyreállítása.

Amit a számok mondanak

Az előadás nem maradt elvont elmélet szintjén. Szabó József konkrét adatokkal illusztrálta, miért érdemes ebbe az irányba mozdulni:

Sűrűn burkolt városi felületeken nyáron a felszínhőmérséklet akár 45 °C fölé is emelkedhet, míg a fás, zöldfelületes területek ugyanabban az időpontban több fokkal hűvösebbek. A jól elosztott városi zöldfelület a hősziget-intenzitás több fokos csökkentéséhez járulhat hozzá – ami hőhullámok idején nemcsak komfortérzet kérdése, hanem emberi egészségé is.

A levegőminőség szempontjából a városi zöld-kék infrastruktúra elemei bizonyítottan csökkentik a finompor (PM10, PM2,5) koncentrációját. A vízgazdálkodásban pedig az esőkertek és szikkasztók révén a csapadék jelentős hányada helyben beszivárog – nem azonnal terheli a csatornarendszert, és csökkenti a villámárvizek kockázatát.

A Zöldfelületi Tanúsítvány – amikor a zöld mérhetővé válik

Az előadás egyik legfontosabb, jogszabályi vonatkozású fejezete a Zöldfelületi Tanúsítványról (ZFT) szólt. A 2023. évi C. törvény (a magyar építészetről) és a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet alapján a zöldfelületi tanúsítás mára kötelező elemévé vált bizonyos beruházásoknak és felújításoknak.

A ZFT az ingatlan ökológiai teljesítőképességét értékeli – nem pusztán a zöldfelület négyzetméterét, hanem annak minőségét is. Vizsgálja a zöldtérfogatot és zöldvagyont, a vízgazdálkodást és talajvédelmet, a fenntartási indexet és a biológiai aktivitásértéket. Szabó József szavaival: „a zöldfelületi tanúsítás a fenntarthatóság mérőszalagja – számszerűsíti a zöldet, védi a klímát, erősíti a biodiverzitást, javítja az emberek életminőségét.”

Ez nem csupán előírás – gazdasági logika is áll mögötte. Nemzetközi tapasztalatok szerint a zöld minősítéssel rendelkező ingatlanok tartósan magasabb áron és gyorsabban kelnek el. A jól megtervezett zöld-kék infrastruktúra csökkenti a csapadékvíz-károk, a túlmelegedés és egyes egészségügyi kockázatok valószínűségét, ami a tulajdonosi és biztosítói kockázatokat is mérsékli. Az ESG-elvárások teljesítése szempontjából is egyre fontosabb mutatóvá válik.

Biodiverzitás – mérhetően, nem csak elvben

Szabó József hangsúlyozta: az ökologikus fenntartás hatása a biodiverzitásra nem csupán elvi, hanem számokkal is alátámasztható. Fajgazdag, természetközeli városi zöldfelületeken a növénytársulások, rovarok és állatfajok száma jellemzően többszörösére nő a homogén gyephez képest. Megjelennek a beporzók – vadméhek, lepkék –, az énekesmadarak és a talajlakó szervezetek, amelyek az ökoszisztéma-szolgáltatások valódi hordozói.

Az ökologikus fenntartás nem elszigetelt zöldfelületekben gondolkodik, hanem hálózatban: fasorok, parkok, vízpartok összefüggő rendszerében, amely csökkenti a fragmentációt, javítja a fajok mozgását és géncsere-lehetőségeit.

Profi géplánc nélkül nem megy

Az előadás végén Szabó József egy, a Mesterkurzus közönségének különösen fontos üzenettel zárta gondolatait: mindez csak megfelelő, profi géplánccal valósítható meg. Az ökologikus fenntartás nem jelent kevesebb munkát – csupán más jellegű, tudatosabb munkát, amelyhez a megfelelő eszközök és a megfelelő szakmai tudás egyaránt szükséges.

Összefoglalás

Az ökologikus zöldfelület-fenntartás módszertana nem „varázsszer” – és Szabó József nem is annak mutatta be. Olyan szemléletet képvisel, amely beépíti az ökológiai gondolkodást a tervezésbe, a kivitelezésbe és a hosszú távú üzemeltetésbe egyaránt. Eredménye mérhetően több faj, több beporzó, több madár és erősebb ökológiai hálózat – és mint az előadó fogalmazott zárásképpen:

„Az így kezelt zöldfelületen a flóra- és fauna biodiverzitása számokkal is kimutathatóan emelkedik. Ez egyben az ÉLET-et jelenti. Az Élet él és élni akar.”